Mosogatógép káros hatásai a lefolyóra

Hogyan mosogat el egy modern mosogatógép fele annyi vízzel, mint a régi?

(És miért okoz ez gyakrabban dugulást?)

Sokan emlékeznek még a régi mosogatógépekre, amelyek egy mosogatás során akár 15–17 liter vizet is felhasználtak. A mai modern gépek ezzel szemben sokszor már 7–9 liter vízzel is elmosogatnak. Jogosan merül fel a kérdés: hogyan lehetséges ez, és miért találkozunk mégis egyre több lefolyódugulással a konyhában?

A válasz a modern mosogatógépek működésében és víztakarékos technológiájában keresendő.

Zárt rendszerben keringtetik a vizet

A régi mosogatógépek sokkal egyszerűbb elven működtek. Több friss vizet engedtek be, kevesebb ideig keringett, majd leengedték.

A mai gépek ezzel szemben nem folyamatosan új vizet használnak, hanem ugyanazt a vizet keringetik egy zárt rendszerben.

A működés röviden így néz ki:

• A gép beenged egy kis mennyiségű vizet
• A vizet egy szivattyú nagy nyomással forgatja
• A forgó szórókarok permetként szétlövik a vizet
• A víz lefolyik az aljára
• Szűrőkön keresztül újra felhasználják

Ez a keringetés egy mosogatás alatt sokszor megismétlődik, ezért nincs szükség nagy vízmennyiségre.

Erősebb nyomás, kevesebb víz

A modern mosogatógépek nem több vízzel dolgoznak, hanem nagyobb nyomással.

A szivattyú erősebben keringeti a vizet, a szórókarok gyorsabban forognak, a fúvókák pedig kisebb lyukakon nagyobb sebességgel lövik ki a vizet.

Ez olyan, mintha slag helyett magasnyomású mosót használnánk: kevesebb víz kell, mégis jobban tisztít.

Viszont ennek van egy mellékhatása…

Kevesebb víz = több lerakódás a lefolyóban

A régi mosogatógépek sok vízzel öblítettek, ezért a zsíros, ételmaradékos szennyvíz nagyobb mennyiségben jutott a lefolyóba, ami jobban átmosta a csöveket.

A modern gépek viszont:

• kevesebb vízzel dolgoznak
• sűrűbb, zsírosabb szennyvizet engednek le
• rövidebb ideig öblítenek

Ezért gyakrabban fordul elő, hogy a konyhai lefolyóban zsír, mosogatószer és ételmaradék rakódik le.

Duguláselhárítás során nagyon sokszor látszik, hogy a mosogatógép rendszeres használata mellett a cső belseje vastag, zsíros réteggel van bevonva.

A túl takarékos programok is okozhatnak gondot

Sokan használják az ECO programot, ami még kevesebb vízzel és alacsonyabb hőfokon mosogat.

Ez energiatakarékos, viszont:

• a zsír nehezebben oldódik
• a cső falára könnyebben lerakódik
• idővel dugulást okozhat

Ezért szakemberként azt szoktam javasolni, hogy időnként érdemes magasabb hőfokú programot is használni, mert a forró víz jobban kimossa a zsírt a lefolyóból.

Miért van ma több dugulás a konyhában?

A tapasztalat az, hogy a modern, víztakarékos háztartási gépek mellett több a lerakódás a csövekben.

Ennek okai:

• kevesebb víz használata
• alacsonyabb mosási hőfok
• zsíros szennyvíz
• ritkább átöblítés

Ez nem a mosogatógép hibája, hanem a víztakarékos működés következménye.

A jó hír viszont az, hogy egy kis odafigyeléssel a legtöbb dugulás megelőzhető.

Gépi mosogatószerek

A modern mosogatógépek működéséről már esett szó, de legalább ennyire fontos az is, hogy milyen mosogatószert használunk bennük. Duguláselhárításnál gyakran látszik, hogy nem csak a kevés víz, hanem a rossz minőségű mosogatószer is hozzájárul a lerakódásokhoz a lefolyóban.

Sokan a legolcsóbb, a boltok saját márkás tablettáit vagy folyékony mosogatószereit választják, mert elsőre ugyanolyannak tűnik, mint a drágább márkás termékek. A gyakorlatban viszont nem mindig ugyanaz a hatás.

Tabletta vagy folyékony mosogatószer – mi a különbség?

A tesztek szerint a tabletták és kapszulák általában jobb tisztítási eredményt adnak, mert többféle összetevőt tartalmaznak egyszerre, például zsíroldót, enzimeket és vízlágyítót.

A folyékony mosogatószerek előnye, hogy könnyen adagolhatók, de sokszor gyengébb a tisztító hatásuk, és több adalékot igényelnek a jó eredményhez.

Ez a különbség nem csak a tisztaságban számít, hanem a csövek állapotában is.

Az olcsó mosogatószer több lerakódást hagyhat

A tapasztalat az, hogy az olcsóbb mosogatószerek gyakrabban hagynak vissza:

• zsíros filmréteget
• mosószer maradványt
• vízköves lerakódást

Duguláselhárításkor sokszor látszik, hogy a konyhai lefolyó belseje nem csak zsíros, hanem egy ragacsos, mosószeres réteg is lerakódik rajta.

A márkás mosogatószerek általában erősebbek

A drágább, ismert márkák nem véletlenül kerülnek többe.

A fejlettebb tabletták több hatóanyagot tartalmaznak, és jobban oldják a zsírt, még alacsonyabb hőfokon is. Egyes tesztek szerint a prémium kapszulák hatékonyabban tisztítanak, és kevesebb maradékot hagynak, mint a legtöbb olcsóbb termék.

Ez a lefolyó szempontjából is fontos, mert minél jobban oldódik a zsír, annál kisebb eséllyel rakódik le a cső falára.

Miért okoz dugulást a mosogatógép?

Szinte már az összes háztartásban vannak mosogatógépek. Ezek a gépek energiatakarékosak, kevés vizet használnak. A kevés víz amivel dolgoznak egy eléggé koncentrált keverék: olaj, zsír és mosogatószer egyvelege. Ez a keverék a lefolyócsőben kicsapódhat és idővel dugulást okozhat.

Ez a kicsapódott lerakódás általában kemény jellegű, amit a szakmában zsírkőnek nevezünk. Ha már kialakult a mosogató lefolyóvezetékében a zsírkő, akkor gyakran az a jelenség figyelhető meg, hogy a mosogatógép a mosogató tálcába nyomja fel a szennyvizet, vagy hibát jelez a gép.

Ilyenkor a hagyományos mosogató használatnál is lassan, vagy egyáltalán nem folyik le a víz. Fontos, hogy ilyen esetben ne használjuk tovább a mosogatógépet, mert károsodhat, és akár mosogatógép szerelőre is szükség lehet, ami további plusz költséget jelenthet.

Beválhatnak a házi praktikák a dugulás megszüntetésére?

Ha már a dugulás kialakult és a lerakódás megkeményedett, akkor a házi praktikák általában nem fognak segíteni. A zsírkövet legtöbbször már csak gépi duguláselhárítással lehet eltávolítani.

Gondoljunk bele, hogy van egy 7 méteres konyhai lefolyóvezetékünk, ami a 4. méternél van eldugulva. Ilyenkor az első 4 méterben áll a víz, mert a dugulás miatt nem tud elfolyni. Ha a mosogatón keresztül beleöntünk 1–2 liter folyékony vegyszert, az sokszor el sem jut a dugulásig, mert messze van, és közben fel is hígul.

Ha a dugulás közelebb van, például 1–2 méteren belül, akkor gyakran az történik, hogy a vegyszer csak a dugulás elejét kezdi meg. A lerakódás bepépesedik, ragacsos massza lesz belőle, amitől csak koszosabb lesz a munkavégzés, és sokszor még géppel is hosszabb ideig tart a duguláselhárítás.

Ha valaki mégis vegyszerrel próbálkozik, akkor inkább folyékony szert érdemes használni, mert abból általában nem lehet nagyobb baj. A por vagy granulátum formájú szerek viszont veszélyesek lehetnek. Ha túl sok kerül a csőbe, bele tud kötni, meg tud keményedni, és akár teljesen el is zárhatja a vezetéket.

Sok olyan esettel találkoztam már, amikor a granulátum a ráengedett víz hatására hőt termelt, és a műanyag lefolyócső eldeformálódott. Ilyenkor már csak bontással lehet megjavítani a hibát.

Sokan sósavval próbálkoznak, pedig a zsíros lerakódást inkább lúgos szerek oldják. Rengeteg olyan mosogatóval találkoztam már, amit a sósav vagy más erős vegyszer teljesen szétmart, ami nem szép látvány, és a cseréje sem olcsó.

Ha valaki mégis megpróbálja, legfeljebb kisebb mennyiségű folyékony vegyszert érdemes használni, de túlzásba vinni nem szabad. Sokszor előfordul, hogy valaki egy duguláselhárítás árát is elkölti különböző vegyszerekre, mégsem oldódik meg a probléma.

Mit tehetünk megelőzésképpen?

A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a melegvizes átöblítés.

Mosogatógép használat után érdemes a mosogatót feltölteni meleg vízzel úgy, hogy a lefolyót előtte bedugózzuk. Amikor megtelt a mosogató, kihúzzuk a dugót, és a lezúduló nagy mennyiségű meleg víz átöblíti a lefolyócsövet, és kimossa belőle a zsíros szennyvizet.

Ezzel a módszerrel jelentősen ki lehet tolni a dugulás kialakulásának idejét. Nem 1–2 éven belül fog eldugulni a mosogató, hanem akár 4–5–6 évig is működhet problémamentesen.

Fontos az is, hogy a mosogatógépet lehetőleg ne mindig este, lefekvés előtt indítsuk el. Ilyenkor ugyanis nincs utána öblítés, és a szennyeződés a csőben marad, ami hosszú távon lerakódást okozhat.

Rosszul kialakított lefolyóvezeték is okozhat dugulást

Az is gyakori probléma, hogy maga a lefolyóvezeték nincs megfelelően kialakítva.

Sok esetben túl szűk átmérőjű csövet használnak, indokolatlanul sok 90 fokos idom kerül beépítésre, vagy túl hosszú a vízszintes szakasz. Az sem jó, ha túl nagy az átmérő, mert akkor a víz nem tudja megfelelően magával vinni a szennyeződést.

Nagyon gyakori hiba az is, hogy nincs meg a megfelelő lejtés a konyhai lefolyón. Ha a cső nem lejt eléggé, a zsíros szennyvíz könnyebben lerakódik, és sokkal hamarabb alakul ki dugulás.